AZ ÉJSZAKA

Úgy érzem, többé nem vagyok…
Egy szörny az este meglesett,
S elbújva itt az ágy mögött
megett…

Rémülten álltak mindazok,
akik
látták, hogy lomhán rámhajol,
eszik, eszik…
s nem hagyja abba, csak ha jól-
lakik.

Azóta nézem lábaim,
kezem, hajam, a fél fülem,
egyáltalán, milyen vagyok most
nélkülem…

(Ranschburg Jenő)