A koronavírus-járvány váratlanul és hirtelen online térbe szorította a gyerekekkel foglalkozó szakembereket, így engem is. Az első hét kapkodását követően pszichológusként arra kerestem megoldást, hogy a tér-, és sokszor időbeli távolság ellenére miképpen tudom a személyességet biztosítani a gyerekeknek.

Rajzolni kezdtem a KRITA-programmal. Kézzel, egérrel. Szándékosan olyan jellegű képeket készítettem, amelyek őrzik a transzparenciát, tükrözik az óvodások látásmódját, szabad szín- és formavilágát, merész vizuális megoldásait és mágikus világképét.

Így jött létre a KRITAXIS, a felület, amely ma már inkább felnőttekhez szól annak ellenére, hogy a rajzok őrzik eredeti jellegüket. Felnőtteknek szól, gyerekekről. Mindarról, ami sokéves praxis során tapasztalható, tudható, megtanulható, de torzítás nélkül nem leírható.

A KRITAXIS tükör. A világról szól, amelyet a gyerekek számára teremtünk. Félelmekről, vágyakról, örömökről. Indulatokról. Szabályokról és… Szabadságról. Amit mi elveszítettünk és óhatatlanul a gyerekektől is elveszünk. A szabadságról, amelyre, minden korlátozás ellenére, mégis rátalálnak néha a gyerekek.

Az oldalon nem csak digitális képek, rövidebb írások is megjelennek, különösebb besorolás nélkül. Élmények, hangulatok, történetek, mesék, álmok, tévképzetek. “A hetedik te magad légy.”

A KRITAXIS kalandra hív. Egy olyan világba, amely valahol a sárga út felett lebeg… Gyorsan, gyorsan, ülj a szürke kőtömbre!